Re: A Csatatér

Solaris Pént. Jan. 08, 2010 11:18 am

Próbáltam pihenni, és a körüöttem lévő mozgásra figyelni. Drag se nézett ki valami ébernek, látszott hogy fárad. Én a földet néztem most, és halgattam, hogy mikor indul el. Nem kellett rá sokat várni. meghallottam a léptei, és az árnyékát láttam a földön. Elugrottam, aztán kihasználva a pillanatnyi védtelenségét, belerúgtam egyet

Dragoon Kapitány Szomb. Jan. 09, 2010 1:46 am

Solaris észrevette a támadásom gyenge pontját, olyan rúgást kaptam, szinte hallottam, hogy az ízületeim ropognak. Szerencsére sikerült annyira hárítanom, hogy ne törje el semmim, de iszonyúan fájt. A földre kerültem. Ez a rúgás sokat kivett belőlem. Egyre jobban fáradtam, korántsem volt annyi erő a támadásaimban, mint a csata elején. Tudom, hogy ez csak egy kis lazulás, de szerintem mindketten komolyan vesszük. De nem volt mit tennem, feltápászkodtam.
-Hmmm....most biztosan azt gondolja, hogy ha egyszer hárította a támadásomat, mással próbálkozok....még egyszer megpróbálom ugyanazt...-gondolkoztam magamban. Összeszedtem minden erőmet és tudásomat, és nekiindultam. Ez lesz az utolsó támadásaim egyike, tovább nem fogom bírni....

Solaris Szomb. Jan. 09, 2010 8:41 am

Drag a rúgásom erejétől a földre került. Nem akartam elpazarolni az energiám, hogy ráüssek, mert semmi értelme. Felállt hátrébbment, és elindult felém. Nem vártam meg míg elér idáig, elindultam vele szembe.//hagyjunk az összecsapásnak egy kúlos animés befejezést// Very Happy

Dragoon Kapitány Szomb. Jan. 09, 2010 3:28 pm

(okés, egy epikus csatajelenet még a végére.. Very Happy

)

Minden erőmet összeszedve indultam Solaris felé. Ő is hasonlóképpen. Éreztem, hogy nagy valószínűséggel itt dől el a mi kis lazulgatásunk. Végső soron ha nyerek, akkor jó, bár erre kevés esély van, viszont ha vesztek, és ez a valószínűbb, akkor sincs semmi, ami miatt szégyenkeznem kéne. Beleadtam a csatába minden erőmet, minden tudásomat, és szerintem Solaris se vette félvállról a dolgot. Lélekben felkészülve vágtattam Solaris felé, és lesújtottam....itt dől el minden...

Solaris Vas. Jan. 10, 2010 5:21 am

Mikor összetalálkoztunk, Drag csapott először. Ha megint kivédem, akkor ugyanúgy megálltunk volna, mint eddig és elkezdhettük volna előlről. Pihenés, csapás, pihenés, csapás. Megpróbáltam kitérni előle, több kevesebb sikerrel. Megint sikerült végighúznia az arcomat, és már nagyon idegesített, hogy vad tetkómintát vág belém. Lehajoltam és igy alig kapott el, mentem tovább, és a derekánál megakasztottam. (Mint mikor az amerikai fociba nekimennek az ellenségnek az elkapók.) A lendületem meglehetősen nagy volt. Nem csak egyszerűen megállt, visszadobtam. Nem volt annyi állóképessége, hogy megállítson, igy én is a földre kerültem. Próbáltam hamar lemászni róla nehogy az az alak félreértse, aki néz minket. A kardom elejtettem, és utánamásztam. De ő is ment a karma után. Akkor megint egy hosszú csata köszöntött volna ránk. Négykézláb mászott, és a hasát fogta. Gondoltam, nem leszek pszichopata, egyszerüen elrugom a karmot előle. Rugok bele, de nehezebb volt mint gondoltam. Nem ment messzire, de Drag ezután nem ment utána. Engem próbált lefogni. Csak csúszva tudtam a kardomért menni. Alig haladtam. Drag pedig csinált valamit ami lezsibbasztotta a lábamat. Eltalált valami vital pontot. Le kellett szednem magamról, mert nagyon untam a földön csúszni. Felrántottam az egyik lábamat, és egy erőtlen rúgást próbáltam a vállára adni, amiből inkább csak tolás lett. Nem jó. Majdnem ott volt a kardom a kezemben. Egy karnyújtásnyira voltam tőle. Innen nem veszíthettem. Sikerült megszabadítanom magam attól a 60 kiló hústól ami a lábanom lógott és húzott vissza. Végre megvolt a kard. Drag felállt volna, mikor a nyakához szegeztem a kardot.
-Itt a vége! Befejeztük.-Mondtam. És egy kicsit a vállpáncéljához érintettem a kardot, és bekapcsoltam. Leszaggatta a karjáról a ruhát- Csak hogy kvittek legyünk.

Dragoon Kapitány Vas. Jan. 10, 2010 7:35 am

egymásnak estünk Solarissal, hatalmas dulakodás kezdődött köztünk. Csúsztunk-másztunk, minden erőnket beleadtuk a küzdelembe. A tét az volt, hogy a fegyvert megszerezzük, lehetőleg még a másik előtt. Mikor Solaris vállon "rúgott", már éppen az utolsó erőfeszítésemből a karmom után akartam ugrani. Még szerencse, hogy nem rugaszkodtam el, egyenesen a Kardjába ugrottam volna. Végső soron, ha el is érem a fegyverem, akkor se lett volna sok esélyem, hullafáradt voltam. Solaris leszorított, a vállpáncélomat kiszaggatta, jelképesen megadta a kegyelemdöfést. Nem volt értelme tovább küzdenem. Kiszabadítottam magam Solaris szorításából, felálltam, leporoltam magam, és meghajoltam előtte, majd kezet fogtunk.
-Gratulálok, te győztél. Nagy küzdelem volt, amiben te kerekedtél felül. Remélem nem szégyenkezel a "tanítványod" teljesítménye miatt...-eleresztettem a félszeg mosolyt. A formaiságok után mehetünk új páncél után....de előbb még végigpásztáztam a környéket az idegen után. Éreztem a jelenlétét, fogalmam sincs, hogy ki lehet az....mindenesetre ha megtámad minket, nagy sz*rban lennénk....bár tele vagyok psyvel. De nem is foglalkoztam tovább ezzel, vártam Solaris "ítéletét".

Solaris Vas. Jan. 10, 2010 11:45 am

Kezet fogtam Dragoonal.
-Elégedett vagyok. Méltó ellenfelem voltál. Örülök, hogy a tanitványomnak tekinted magad.-Ezután kis hatásszünet. Csak bámultuk egymást-Na tiplizzünk. Most 2 napig aludni fogok.

Ajánlott tartalom